Korszakváltás az energiahatékonyságban! Teher vagy lehetőség?

TEHER VAGY LEHETŐSÉG? KORSZAKVÁLTÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGBAN!

MI VÁLTOZIK EGY ÉPÍTKEZÉS VAGY FELÚJÍTÁS KAPCSÁN AZ ENERGETIKAI SZTENDERDEK SZIGORÍTÁSA MIATT?

MEGHÍVÓ SZAKMAI KÉPZÉSSOROZATRA

Ha Ön olyan műszaki szakember, akinek szívügye az épületek kivitelezésének minősége, érdemes részt vennie a Magyar Energiahatékonysági Intézet rendezvényén

2017. november 7-én Győrben

TUDTA, HOGY AZ ÚJ ÉPÜLETEKET CÉLSZERŰ MÁR MOST A KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEK SZINTJÉRE TERVEZNI?

A megemelt energetikai elvárások Magyarországon két lépésben kerülnek bevezetésre, 2018-tól és 2021-től. Sok tervezési munkánál már ma a közel nulla energiaszintet kell meglépni, így fontos megbeszélnünk, hogy az energiahatékonyság ösztönzése, az új technológiai követelmények mennyiben befolyásolják a beruházók döntéseit, az üzemeltetők szempontjait, milyen műszaki-technológiai megoldások állnak rendelkezésre.

VAJON MEGÉRI?

• Kevesebb lesz-e a beruházás az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt?
• Mennyivel drágul az építkezés az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt?
• Mennyi időn belül térül meg új épületek esetén a szigorúbb energetikai szint?
• Csak a megtérülés számít? Megéri-e a jobb minőségi energiahatékonysági megoldásba „fektetni”, ha a megtérülés meghaladja az 5 évet?
• Milyen szabályokra kell figyelni már most a tervezendő épületeknél?
• Felkészült Magyarország a közel nulla energetikai szintre?
• Milyen energetikai alternatívák állnak rendelkezésre?
• Hogy tud segíteni egy energiaszolgáltató?

A rendezvény egész napos. Az előadók a műszaki tudományokban, energetikában jártas hazai elméleti és gyakorlati szakértők lesznek, többek között

• Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus (BME Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) / Baumann Mihály adjunktus  (PTE MIK Gépészmérnök Tanszék)
• Prof. Dr. habil Kistelegdi István DLA, Ph.D., Pécsi Tudományegyetem
• Schmidt András property & green building manager, Skanska
• Gérnyi András energy manager, METRO Group Asset Management Ingatlan Kft.
• Szarka László főtitkár, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
• Versits Tamás épületgépész szakmérnök, szakértő, Weishaupt Hőtechnikai Kft.
• Misinkó Sándor gépészmérnök, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
• Kékesy Péter alkalmazástechnikus, Baumit Magyarország Kft.
• Antyipenkó Balázs építész, településmérnök, épületenergetikai szakértő, Kingspan
• Márta Tibor alkalmazástechnikus, Xella Magyarország Kft.
• Kiss Péter gépészmérnök, Uponor Épületgépészeti Kft.
• Dr. Szekér László, okl. Építészmérnök /  Boros Károly / Dr. Vajda József Okl. Gépészmérnök, CEPHD / Dr. Abou-Abdo Tamás Okl. Építészmérnök, CEPHD, Passzívház Magyarország  Egyesület
• Baumann Mihály adjunktus, tanszékvezető, PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
• Farkas Imre, okl. gépészmérnök, okl. épületfenntartási- és felújítási szakmérnök, Dörken
• Cseh-József Gabriella, Versalis

A Magyar Építész Kamara tagjai 1,5 kreditpontot kaphatnak a részvételért (alkalmanként).

OTIR Bírálati Sorszám: 2017/74

• November 7. Győr, Likócsi Közösségi Ház, Esztergető u. 12.

• Diákoknak a részvétel ingyenes. 
• Részvételi díj korai jelentkezés (azaz rendezvény előtt 2 héttel bezárólag) esetén: 3900 Ft + Áfa 
• Rendezvény előtt 2 hetes időtávon belül: 5500 Ft + ÁFA.

• Jelentkezni az Építész Továbbképző honlapján lehetséges. A jelentkezéshez először az Építész Továbbképző honlapjára kell regisztrálni! Ezután lehetséges a rendezvényre kattintva a képzésre jelentkezni. Ha a regisztrációval kapcsolatban kérdése van, az alábbi elérhetőségeken kaphat bővebb információt: 06-1/411 3536, mehi@mehi.hu

RÉSZLETES PROGRAM:

• Letölthető innen

ÖSSZEFOGLALÓ:

Magyarország GDP-je 6 százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese. Energiafüggőségünk is magas, 2015-ben a felhasznált energiahordozók 56 százaléka külföldi forrásból származott.  Az energiaimport-függőséget csökkenthetné az energiahatékony technológiák és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázásának elősegítése. Mindez mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredő bizonytalanságokat és fokozná az energiabiztonságot.

De az egyértelmű nemzetgazdasági előnyökön túl a vállalati szféra is profitálhat az energiahatékonyság növelésével. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly költségekkel jár, jelentősen emelve a vállalkozások kiadásait, visszafogva versenyképességüket. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembe néznünk. A pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.

Magyarország ipari energiahatékonysági potenciálja eddig jórészt kiaknázatlan maradt, holott korábbi hazai felmérések alapján évente az ország primer energiafogyasztásának 1-1,5 százalékát, 9-15 Petajoule-t lehetne megtakarítani. Ennek egyik oka egyrészt a rendelkezésre álló fejlesztési források szűkösségében keresendő. Komoly szerepet játszik benne emellett az is, hogy a magyar vállalatok nincsenek tisztában az energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel.

A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára a fogyasztási szokások, a folyamatok optimalizálása is jelentős befolyással bírnak. A szakmai előadások így olyan témákra fókuszálnak, melyek gyakorlati tippeket adnak az érdeklődő vállalatoknak, hol és hogyan tudnak energiát megtakarítani, milyen beruházásokat kell ehhez megvalósítani, mennyibe kerülhetnek ezek és milyen megtérüléssel számolhatnak.