Ingyenhitel - még sok sebből vérzik

2016. 11. 30.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet partnerei közreműködésével kialakította szakmai álláspontját és összállította javaslatait a Magyar Fejlesztési Bank szakemberei által kidolgozott és 2016 novemberében társadalmi vitára bocsátott kamattámogatott lakossági energetikai korszerűsítéseket ösztönző hiteltermék-tervezet kapcsán. 
 
 
I. A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos általános észrevételek
 
 I.1. Keretösszeg emelése
 
A 2014-2020 EU programozási ciklusban a lakosság számára egy kombinált, vissza nem térítendő (VNT) és visszatérítedő (VT) forrásokat is tartalmazó innovatív energiahatékonysági finanszírozási terméket kellett volna kialakítania a GINOP és KEHOP Irányító Hatóságoknak a 2015 februárjában elfogadott operatív programok alapján, melynek keretösszege meghaladta a 200 milliárd forintot. A VNT források átcsoportosításának indítványozásával nemcsak a VNT lábat vette ki az innovatív finanszírozási termék alól a Kormány, hanem egyben felezte a támogatási keretösszeget. Jelenleg a kiíró 21 853 lakás felújítását tűzte ki célindikátorként, valamint 2 PJ energiamegtakarítást, mely elenyésző a több százezres felújítási igénnyel és az energiahatékonysági irányelv által előírt 154 PJ halmozott végsőenergia-megtakarítási kötelezettséggel szemben.
 
Javaslat: keretösszeg emelése (pl. kvótabevételekkel, GINOP VT források átcsoportosításával, EIB vagy EBRD hitelekkel)
 
I.2. Vissza nem térítendő támogatások biztosítása
 
Szakmai álláspontunk szerint nem helyes, hogy a Kormány meg akarja szüntetni a vissza nem térítendő (VNT) támogatásokat a lakossági energiahatékonysági beruházások tekintetében.  A VNT-forrásokat a visszatérítendő (VT) forrásokkal egységes szerkezetben lenne helyes a lakosság számára elérhetővé tenni. A VNT források megőrzése:
  • csökkenthetné a fekete-gazdaságot, hisz a VNT-vel fedezhető lenne a legális felújításoknál többlet-költségként jelentkező ÁFA;
  • segíthetne az önerő előteremtésében;
  • ösztönözhetné a hatékonyabb felújításokat, oly módon, hogy a magasabb megtakarítási arányhoz több VNT járna;
  • biztosíthatná a beruházások tényleges megvalósulását (pl úgy, hogy a VNT összeget a felújítás ellenőrzése után a törlesztendő hitelösszegből vonják le.)
A VNT-t bizonyos mértékig helyettesítő megoldás lehetne ÁFA-kedvezmény, ÁFA-visszatérítés biztosítása.
Javalat: kiegészítendő vissza nem térítendő források biztosítása (pl. kvótabevételek, ÁFA-visszatérítés)
 
I.3. Támogatási rendszerek harmonizálása
 
Ma a felújítani kívánó tulajdonosok számára állami forrást jelent az LTP-rendszer, illetve kisebb mértékben az Otthon Melege Program.  Hiába jóval kisebb az Otthon Melege, mint a tervezett hitelrendszer, létezése a tulajdonosokban azt a benyomást kelti, hogy mégis van VNT-alapú állami támogatás, és ezért indokolt arra pályázni, illetve azt kivárni.  Az LTP nagy előnye pedig, hogy nincsenek energetikai követelmények.  
 
Javaslat: Mindezek alapján nagyon fontos lenne ezeket a létező programokat egyetlen harmonizált szerkezetben kínálni az ügyfeleknek, megelőzendő a programok versengését.
 
 
II. A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos pénzügytechnikai észrevételek
 
II.1. Biztosítékok 
 
Nem javasoljuk a jelzálog-követelmény vagy óvadék nyújtási kötelezettség bevezetését, mert: 
  • az ügyfeleket elriasztja, 
  • költséges létrehozni, és 
  • a bank számára is költséges annak érvényesítése.  
Az energiahatékonysági felújításokra fordított összeg az ingatlan értékéhez képest jellemzően elenyésző. Azt elvárni, hogy energiahatékonysági beruházások elvégzése érdekében a tulajdonosok az ingatlant jelzáloggal terheljék meg kontraproduktív, a hitelfelvétellel szemben ható tényező. Külön gond a már jelzáloggal terhelt ingalanok esetén ennek érvényesíthetősége.
 
Javaslat: jelzálog-, óvadéknyújtási kötelezettség eltörlése. Alternatív megoldás lehet kisebb hitelösszeg esetén (pl. 2 millió forintig) a jelzálognyújtási-kötelezettség eltörlése. 
 
II.2. Előfinanszírozás
 
Az anyag nyitott kérdésként kezeli a finanszírozás formáját.  A MEHI mindenképp az előfinanszírozást támogatja. Az utófinanszírozás nagyon leszűkíti a hitelfelvevők körét, hiszen csak azok tudnák felvenni, akik akár évekre képesek nélkülözni néhány millió forintot, vagy fel tudnak venni kölcsönt a bankból. 
Javaslat: Előfinanszírozás lehetőségének biztosítása.
 
II.3. Kölcsönnyújtásból kizártak köre
 
A tervezet szerint nem nyújtható kölcsön a „potenciálisan nem életképes projekt finanszírozására”. 
 
Kérjük a megfogalmazás pontosítását: ez akár ellentétes hatású is lehet a korábbi és a várható állami rezsicsökkentő intézkedésekkel, hiszen a szubvencionált fosszilis energiaköltségek egyetemes fogyasztók esetében az energetikai beruházások megtérülési idejét kitolták!
 
II.4. Támogatott ingatlanok köre
 
A tervezet engedi hétvégi ház, üdülőház hitelfelvételét, mely a MEHI szakmai álláspontja szerint nem indokolt. Magyarországon a lakóingatlanok 2/3-a energetikai felújításra szorul, ezért támogatni csak az életvitelszerűen használt, lakott lakóépületek és lakások épületenergetikai korszerűsítését indokolt.
 
II.5. Hitelbírálati folyamat, műszaki tartalom és kivitelezés minőségének ellenőrzése 
 
A tervezet nem ad arra iránymutatást, hogy hogy zajlik a hitelbírálati folyamat, milyen feltételeknek kell eleget tenni a kérelmezőknek.
Az sem került kifejtésre, hogy a hitelbírálat során hogyan történik az energetikai-műszaki tartalom ellenőrzése, a 7/2006. TNM rendelet vonatkozó előírásai szerint.
 
Javaslat: a teljes hitelbírálati/műszaki ellenőrzési folyamat részletes kidolgozása és bemutatása, ismételt társadalmi vitája.
 
II.6. Hitelösszeg alsó határa
 
A minimum 1 millió Ft kölcsönösszeg alsó határát 500 000 forintra javasoljuk leszállítani. 
 
Indoklás: Az egymásra épített, szakaszolt beruházások ellen hat, ha kisebb értékű beruházásokhoz (pl. kazáncsere) a kamattámogatott hitelterméket - a hitelösszeg magasabb alsó határa miatt - nem tudják igénybe venni. 
 
III. A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos energetikai, műszaki észrevételek
 
III.1. Energetikai követelményszint meghatározása 
 
Kiemelt problémának tarjuk, hogy az elérendő energetikai szinttel kapcsolatban semmilyen elvárást nem tartalmaz a tervezet, nincs utalás a 7/2006. TNM rendeletre, holott uniós forrásból származó bármilyen támogatás esetén energetikai beruházások esetén kötelező az 5. melléklet elvárásainak teljesítése.
Javaslat: minden vonatkozó jogszabályi kötelezettség előírásainak követése.
 
III.2. Műszaki, energetikai ellenőrzés beruházás után
 
A termékleírás tartalmazza a végső kedvezményezettek beruházásai révén elérendő output indikátorokat, viszont azok ellenőrzésére vonatkozó előírásokat nem. Mindenképpen kidolgozandó az, hogy mely szerv ellenőrzi majd a megvalósulást, valóban azok a berendezések kerültek-e be, amik a pályázatban voltak.
Támogatjuk az elgondolást, hogy a beruházások megvalósulása után is készüljön energetikai tanúsítvány.  Fontos lenne azonban, hogy ennek a tanúsítványnak tétje is legyen. Ha a tanúsítványból kiderül, hogy a megtakarítások nem érték el a kívánt szintet, akkor annak a hitelfelvevők irányába előre definiált pénzügyi szankciója legyen. 
Javaslat: Megvalósult beruházások műszaki ellenőrzésének kidolgozása; valós energia-megtakarítások ellenőrzése.
 
III.3. Egyedi fűtésű lakás kialakítása
 
Az 5. oldal B. 12 pont megfogalmazása pontosításra szorul. Egyedi fűtés kialakítása ugyanis az is, ha az egyedi fűtéses (pl. konvektoros lakást) alakítanak át hatékonyabb, jelentős energia-megtakarítással járó fűtésre.
 
Javaslat: az energiamegtakarítással járó egyedi fűtés kialakításának támogatása.
 
 
III.4. Végezhető korszerűsítési tevékenységek köre
 
A) 4. i. /5.i / 6.i alpont megfogalmazása félrevezető és a jogalkotó szándékával ellentétes, mert azt sugallja, hogy „nem kondenzációs” készülékek / kazánok is felszerelhetők. A 813/ 2013 EU rendelet ételmében  2016.07.01-től csak kondenzációs helyezhetők üzembe Magyarországon.
 
Javaslat: a pontos jogszabályi hivatkozások megjelölése a hitelkiírásban.
 
B) b.1. alpont: évek óta létezik Magyarországon a Környezetbarát Termék Védjegy. Javasoljuk, hogy a védjegyet viselő termékek legyenek előnyben részesítve.
 
C) Javasoljuk, hogy természetes személyek esetén is  tegyék támogatható tevékenységgé a megújuló energiás korszerűsítést társasházi, lakásszövetkezeti lakásoknál, amennyiben ez műszakilag kivitelezhető.
 
D) Világítási rendszer korszerűsítést, fényforrások cseréjét természetes személyek esetén nem szükséges/indokolt támogatni, hiszen annak megtérülési ideje ösztönzők nélkül is minimális.