Kisokos a lakossági energiahatékonysági uniós támogatásokról

Az utóbbi hetekben vita alakult ki azzal kapcsolatban, lehetséges-e és ha igen, milyen módon vissza nem térítendő uniós forrásokat adni lakossági energiahatékonysági beruházásokra.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) készített egy összefoglalót, melyek a témával kapcsolatban eddig leggyakrabban elhangzott kérdéseket és válaszokat tartalmazza. Az uniós forrásmegítéléssel kapcsolatos állításokat a brüsszeli Regionális Főigazgatóság vezetője - intézetünknek küldött - válaszára alapoztuk.

Tények és Állítások

-         Van-e akadálya az uniós jog szerint, hogy a lakosság vissza nem térítendő (VNT) forrásokat kapjon energiahatékonysági (N6) fejlesztésekre?

Nincs. Kifejezetten ösztönzik ezt, pl. az országspecifikus ajánlások is ezt rögzítik.

-         Lehet-e lakossági energiahatékonysági beruházásokat uniós, VNT forrásokból támogatni?

Igen.

Természetes személyek közvetlenül uniós forrást nem kaphatnak, de jogi szervezetek (pl. társasházi lakóközösségek) igen. A családi házak sincsenek kizárva, ahhoz be kell iktatni egy alulról vagy felülről szerveződő nonprofit szervezetet.

-         Van-e a KEHOP-ban forrás lakossági energiahatékonysági (N6) beruházásokra?

Igen.

Kedvezményezettként is megjelölik a lakosságot, lásd KEHOP 94-97. oldal

Forráslehatárolás: KEHOP, 102. oldal (14-es kód).

-         Mi történik, ha NEM a KEHOP-ban leprogramozott módon szeretnék a forrásokat felhasználni?

Az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges, mely hosszú hónapokba telik.

Walter Deffaa, a Regionális főigazgatóság vezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által ez év februárjában elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. A Kormány szakmai álláspontját is tükröző operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.

-         Miért van szükség az állami támogató programokra?

A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb.

Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.

A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer. Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. Ezek szerint a lakóépületekben sokkal kevesebbe kerül energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül. Minden 1% megtakarított energia 2,6%-kal csökkenti a földgáz importot.

-         Milyen kockázatai vannak a lakossági VNT támogatások elmaradásának?

Az operatív programok módosításának kezdeményezése jelentősen visszavetheti minden érintett operatív program a végrehajtását. Az energiahatékonysági korszerűsítések egyben hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljaihoz, mivel elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is. Az esetlegesen elmaradó beruházások pedig komoly kockázatot jelentenek uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése terén, beleértve

·        a tagállamok energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítését;

·        a központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelést (amelyek nyomán az új gázkészülékek zárt rendszerként elejét veszik a CO-mérgezéseknek is);

·        a Brüsszelnek benyújtott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megjelölt célszámok teljesülését

·        a szigorodó épületenergetikai követelményeknek való megfelelést;

·        energiahatékony új lakóépületek érdemi volumenű megjelenését.

·        a lakossági források megvonása miatt elmaradó beruházások nyomán a beruházással összefüggő áfabefizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek elmaradása hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek.

Az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokkal mutat hasonlóságot, azaz a magyar emberek otthonainak rezsicsökkentő felújítása egyben jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és költségvetési bevétel-növelő hatással rendelkezik.

Öt szakmai szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – a 2020-ig tartó időszakban már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország – a földgázimport 4%-kal csökkenne.

-         Elindult-e a kombinált VT&VNT forrásokra alapuló programok kidolgozása?

Igen. A felelős NFM már elindította azok kidolgozását, erről Szabó Zsolt államtitkár tájékoztatta a sajtó munkatársait 2015 augusztusában.

Az MFB által elindított 400 pontos hitelintézeti közbeszerzési eljárás is ennek a folyamatnak a része.

Magyarországon az MFB lett a "financial intermediary"-ként kiválasztva - tehát tekinthetjük alapkezelőnek, akár vállalkozókról beszélünk, akár a lakossági forrásokról. A cél az "1ablakos" rendszer kialakítása lenne.