Energiahatékonysági beruházások finanszírozása: Új irányelv, új támogatások, új árszabályozás

Az energiahatékonyság egyre fontosabbá válik napjaink gazdaság-politikájában.  Egyszerre fontos eszköze a gazdasági kilábalásnak, hatással van az emberek mindennapi kiadásaira, és segíti az éghajlat-változás elleni harcot is. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyság beváltsa a benne rejlő ígéreteket, jelentős beruházásokra van szükség.  Ehhez pedig források kellenek, mind az államtól, mind a magánemberektől, mind a pénzpiacokról.  A konferencia célja, hogy feltárja az energiahatékonysági finanszírozás lehetőségeit, körüljárja a szabályozási környezetet, és azonosítsa az akadályokat.

A konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Világgazdaság közösen rendezi.

A konferencián kiemelt hangsúlyt kapnak az alábbi kérdések:

• EU Energiahatékonysági Irányelv és szolgáltatói hatékonysági kötelezettség 2014-től
• Új energia-árszabályozási rendszer és hatása az energiahatékonysági beruházásokra
• Regionális tapasztalatok az energiahatékonyság finanszírozásában
• Fejlesztési banki finanszírozási források
• Az energiahatékonyság az energiaszolgáltatók stratégiájában, az árszabályozás hatásai

A konferencia programja letölthető a baloldali sávban.

BESZÁMOLÓ

2013. május 9-én, a Világgazdasággal közösen megtartott energiagazdálkodási konferenciánkon a magyar energiagazdálkodás kiváló szakemberei fejtették ki véleményüket a jelen energiapolitikai trendjeiről, és a közeljövő várható eseményeiről.

Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) igazgatója három fontos kérdést emelt ki. A gázkérdés orosz importfüggőségének megoldását, az uniós európai észak-dél gázfolyosó által nyújtott új gázforrásokban látja. A REKK korlátozná a nagykereskedő orosz import mennyiségét, így teret adván más forrásoknak is.
Cél a villamos energia versenyerősítése, illetve az atomenergia és a megújuló energiaforrások közötti egészséges egyensúly kialakítása.
A kutatóközpont az energiahatékonyság területen az épületenergetikai beruházások támogatásáttartja célra vezetőnek. Kaderják szerint a A magyar épületállomány a legnagyobb magyar olajmező.”

Bencsik János, az Országgyűlés energetikai bizottságának elnöke a hazai energiastratégia eddigi eredményeit értékelte. Szerinte az energiahatékonyság, illetve - takarékosság területen az elmúlt években nem történt érdemi változás. Kiemelte többek között az épületenergetikát, ahol bár történtek előrelépések, azonban véleménye szerint, még számos lehetőséget rejt magában ez a terület, amelyek kiaknázásához, szükség lenne a Magyar Nemzeti Banknak, az energiahatékonysághoz kapcsolódó, célirányú hitelkihelyezésére.

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója, a lakossági energiahatékonyságra fektette előadásában a hangsúlyt. Ismertette az Energiaklub kutatásait ezen a területen (hazai lakásállomány tipizálása, épületenergetikai szabványok felmérése, elérhető megtakarítások számszerűsítése), és felhívta a figyelmet a legfontosabb kérdések megoldására. Az Energiaklub összeállított egy javaslatot is, egy állami támogatású lakáskorszerűsítési rendszerre.

Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletfejlesztési menedzsere, a hazai ipar energiatakarékossági lehetőségeit taglalta. Az ipari energiahatékonyság javításának első fázisa, a leginkább energiaigényes ágazatok felszámolása, már lezárult, így a megmaradt iparunk energiahatékonyságának javítására kell hangsúlyt fektetni.  Magyarországon az élelmiszer-, a vegyipar és a gépiparban vannak az energia megtakarítási lehetőségek. Zarándy Tamás szükségesnek tartja egy empirikus kutatás elvégzését, a magyar ipari energiahatékonyság lehetőségeinek tekintetében.

Makra József, a GREP ZRT. vezérigazgatója, az energiahatékonyság finanszírozását emelte ki a közszféra tekintetében.  Szerinte az ésszerű banki hitelezés hiánya miatt marad el a projektek megvalósítása. Kiemelte az ESCO cégek és az állami szerepvállalás fontosságát az energiahatékonysági beruházások terén.

Horváth Tibor, az E.On Földgáz Trade Zrt. igazgatósági tagja elmondta, hogy az európai, és a magyar gázimport igény folyamatosan növekszik. A csökkenő hazai termelésnek az oka részben a gáz fogyása, részben a rossz szabályozás.  A gázpolitikában nem lehet egyszerre olcsóságra, diverzifikálásra és ellátásbiztonságra is törekedni.  . A hosszú távú orosz szerződéseket érdemes meghosszabbítani, hiszen Magyarország jelenleg kedvező áron jut az orosz gázhoz.