Észrevételek a Nemzeti Épület-Energetikai Stratégiával kapcsolatban

A Magyar Energiahatékonysági Intézet üdvözli és támogatja a Nemzeti Épület-energetikai Stratégia (NÉeS) társadalmi egyeztetésre bocsátott változatát. Különösen örömteli, hogy a NÉeS elfogadta azt a (MEHI által is vallott) szakértői véleményt, hogy az épületenergetikai beruházások támogatása jelentősen segíti a munkahelyteremtést, és növeli a költségvetés bevételeit.

 

Örvendetes az is, hogy a NÉeS konkrét megtakarítási célmennyiségeket határoz meg az épület-szektorra lebontva, és 2014 decemberi határidővel rendeli kidolgozni az energiahatékonysági beruházások támogatásához szükséges innovatív finanszírozási eszközöket.

 

 

 

A fenti pozitívumok mellett az alábbi javaslatokat és észrevételeket fogalmazzuk meg:

 

1)      Ne csak a 2020-ra elérendő megtakarítási szint kerüljön meghatározásra, hanem az odáig vezető megtakarítási pálya is.  A piac fejlődéséhez fontos, hogy tudjuk, hány lakás kerül felújításra 2015-ben, 16-ban, és így tovább

 

2)      Nem tisztázott, hogy a NÉeS célkitűzései hogyan kerülnek beépítésre az EU-nak már véleményezésre átadott 2014-2020-as OP-kba, különös tekintettel a KEHOP-ra, és nem tisztázott, hogy milyen szerep jut a Zöldgazdaság-Finanszírozási Rendszernek 

 

3)      Nem tisztázott, hogy hogyan illeszkedik a 1,5%-os szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség a NÉeS célok finanszírozásába. A NÉeS egyáltalán nem foglakozik ezzel a nagy horderejű uniós szabállyal.

 

4)      Fontosnak tartjuk, hogy az épület-típusonkénti célokat rugalmasan kezelje a végrehajtás, és az elsődleges cél az legyen, hogy mindazok a lakástulajdonosok, akik szeretnének felújítani, részesüljenek támogatásban, függetlenül attól, hogy panelban, vagy családi házban laknak.

 

5)      Javasoljuk, hogy az innovatív finanszírozási rendszerek kidolgozásába vonják be a szakmai szervezeteket és a pénzintézeteket is.

 

 

 

 

 

1          Részletes észrevételek

 

Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel:

 

1.1         Az energetikai célértékek egyértelműsítése, megtakarítási pálya meghatározása

 

Örvendetes, hogy a NÉeS konkrét célokat határoz meg az elérendő energia-megtakarításra a 6. oldalon.  A szöveg azonban ellentmondásokat tartalmaz, hiszen a 6. oldal tetején azt írja, hogy 49 PJ/év a célzott megtakarítás, míg az oldal alján levő táblázatból az derül ki, hogy a 49 PJ-os részértékhez tartozó lakossági al-érték (38,4 PJ) nem 2020-ban, hanem 2020-ig valósul meg.  Ez utóbbi a reális, hiszen ez 700 000 háztartás felújítását jelenti, ezért javasoljuk a 6. oldal tetején levő megállapítást javítani.

 

Nem nyilatkozik a stratégia arról sem, hogy ez a 700 000 felújítás hogyan fog megoszlani a 2015-2020-as időszakban.  Ha egy lineáris növekedést feltételezünk, és a 2014-es beruházásokat nem számítjuk, akkor 2015-ben kb. 11 000 háztarásnak kellene megújulnia, 2016-ban 22 000-nek, 2017-ben 44 000-nek, 2018-ban 88 000-nek, 2019-ben 175 000-nek, és 2020-ben 350 000-nek.  Ha egyenletes eloszlást feltételezünk, akkor minden évben kb. 115 000 háztartást kellene megújítani, ami sokkal reálisabb cél az ágazat teherbíró képessége szempontjából.  Mindenesetre egyáltalán nem mindegy, hogy 2015-ben 11 000, vagy 115 000 háztartás fog megújulni.

 

1.2         Az energetikai célérték-meghatározás metodológiai alapjainak kifejtése

 

A NÉeS nem részletezi, hogy milyen megfontolások alapján határozták meg a 2020-ig elérendő 49 PJ-os megtakarítási szintet.  Tény, hogy ez a szám összhangban van a Nemzeti Energiastratégiában meghatározott célszámokkal, de azok a célszámok elsősorban nem abszolút értékű megtakarításokra irányultak, hanem arra, hogy az Energiastratégiában meghatározott „ölbe tett kéz” szcenárióhoz képest 18%-os megtakarítást érjen el az ország.  A Energiastratégia „ölbe tett kéz" szcenáriója azonban 2020-ra 1349 PJ-os hazai energiafogyasztást tervez, ami ma már egyáltalán nem reális, hiszen az elmúlt években folyamatosan csökkent az energiafogyasztás, 2012-ben már 1000 PJ alá csökkent.  Ennek tudatában jó lenne megtudni, hogy milyen számításokon alapszik a 49 PJ-os célérték.

 

1.3         A tervezett felújítások között a panelek túlsúlyának megindoklása

 

A 6. oldal második táblázatából az látszik, hogy 380 000 panellakást terveznek felújítani 2020-ig, ami a még nem felújított panel-állomány egésze.  Ehhez képes a 130 000 családi ház kerülne felújításra, ami a kb. 2,5 milliós családi házas állománynak összesen 6%-a.  Jó lenne megismerni azokat a megfontolásokat, amelyek ezek az arányokat indokolják.

 

Fontos lenne továbbá tudni, hogy ezeket a célértékeket hogyan kívánják megvalósítani a gyakorlatban.  A felújítások szempontjából a kormányzati akarat mellett legalább ilyen fontos a lakók hajlandósága. Mi lesz akkor ha nem hajlandó belevágni a felújításba az összes, még felújítatás előtt álló panelépület lakóközössége? Javasoljuk, hogy a NÉeS tegye egyértelművé, hogy az elsődleges feladat az, hogy anyagi támogatást nyújtsunk mindazoknak a (megfelelő hatékonyságú) beruházásoknak, amelyekre már megvan a tulajdonosi hajlandóság.

 

1.4         A NÉeS és az Operatív Programok viszonya

 

A NÉeS nem tesz említést arról, hogy az abban meghatározott célok hogyan kerülnek beépítésre az 2014-2020-as uniós finanszírozási források elosztását meghatározó OPk-ba.  Az OP-k társadalmi egyeztetésre bocsátott 2013 decemberi verziói szerint a  NÉeS számai határozzák majd meg az OP-kból az energiahatékonyságra nyújtott forrásokat, azonban a NÉeS nem jelent meg az OP-k végleges benyújtásáig. Javasoljuk ennek megfelelően a már beadott OP-k energiahatékonysági szakaszainak felülvizsgálatát, és a NÉeS célszámaival való kiegészítését.

 

1.5         A 1,5%-os szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség szerepe a NÉeS célok elérésében

 

A 2012-es Energiahatékonysági Irányelv értelmében Magyarországnak még az idén létre kell hoznia az ún. szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség, amelynek értelmében a szolgáltatóknak az általuk értékesített energia 1,5%-ának megfelelő mennyiségű energiatakarékossági intézkedést kellene megvalósítaniuk.  Ez a rendszer 2020-ra a Paksi Atomerőmű féléves termelésének megfelelő mennyiségű megtakarítást kell, hogy elérjen a hazai energiafogyasztásban, és így várhatóan a tervezett 49 PJ elérésében is komoly szerep jut ennek.  A NÉeS ennek ellenére nem is említi ezt a finanszírozási forrást.  Javasoljuk, hogy a NÉeS mutassa be, hogy a 1,5%-os szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség rendszer milyen módon illeszkedik a NÉeS cél- és eszközrendszerébe.

 

1.6         Javaslatok az eszközrendszer terén

 

Üdvözöljük és támogatjuk az NÉeSben körvonalazott eszközrendszert, ahhoz az alábbi javaslatokat szeretnénk tenni:

 

a)      Tervezési és kivitelezési garanciák a lakossági beruházásoknál: Ma a pénzhiány mellett jelentős visszatartó erő, hogy az energiahatékonysági beruházások tervezési és kivitelezési kockázatait alapvetően a tulajdonos viseli: ha a tervező rossz munkát végez, vagy a kivitelező elrontja, a rossz beruházás utáni terhek (és elmaradó megtakarítások) a tulajdonost károsítják, akinek általában nincs energetikai szakértelme.  Ezért olyan tanúsítói, tervezői, ill. kivitelezői minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani, ami az ilyen jellegű kockázatokat hatékonyabban kezeli, mint a jelenleg elérhető bírósági út.

 

b)     Az innovatív finanszírozási rendszerek nagy lehetőséget jelentenek az országnak, de egyelőre kevés tapasztalat van az államigazgatásban ezzel kapcsolatban. Ezért javasoljuk, hogy a rendszerek kidolgozásába vonják be a szakmai szervezetek és pénzintézetek képviselőit is, illetve vegyék figyelembe az e téren jelentős nemzetközi tapasztalatokat. 

 

c)      Az ipari energiahatékonysági intézkedések terén nem kap említést a KEOP 7.9.0 0031-es pályázata, amelynek tárgya: „A nemzeti ipari energiahatékonysági potenciál felmérése a 2014-2020-as uniós fejlesztési források allokációjának tervezés-támogatása érdekében.”  Ez a pályázat 500 millió forintot biztosít erre a célra, és nagyon fontos lenne, hogy az abban elért felmérési eredmények szervesen beépüljenek az NÉeS-be, és azokra valódi beruházások alapuljanak.

 

d)     A tervezet nem mutatja be, hogy hogyan kapcsolódnak majd be a Zöldgazdaság-Finanszírozási Rendszer forrásai a NÉeS céljainak végrehajtásába.  Ellentétben az OP-kkal, a ZGFR-nél nem ismerjük a rendelkezésre álló forrásokat, illetve a források elosztásának szempontrendszerét és gyakorlatát.  A NÉeS segíthetne tisztán látni ezen a területen, és bemutatni, hogy pontosan mennyi forrás elérhető most a ZGFR-ben, és ebből mennyit terveznek épület-energiahatékonyságra fordítani.