A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a VEKOP 2014 novemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban

2014. 11. 25.
2 Részletes észrevételek:
Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel:
2.1
A VEKOP 144. oldala szerint ”Célunk … hogy segítsük a vállalkozások által tervezett energiahatékonysági fejlesztéseket is, ezáltal hozzájárulva a Nemzeti Reform Programban kitűzött 18 %-os teljes energia megtakarítás eléréséhez.”
A VEKOP nem határozza meg, hogy konkrétan hány PJ-nyi primerenergia-megtakarításra számít az egyes energiahatékonysági intézkedésekből. 
A Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf.  A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent.
Javaslat: A VEKOP PJ-ban kifejezett megtakarítási célokat határozzon meg az energiahatékonysági támogatások kapcsán. 
2.2
A VEKOP 145. és 154. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2020-as 1349 PJ-os referencia-értékről 2023-ra 1348.9-ra csökkenne a célérték. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére:
ad 1: Nemcsak a VEKOP, hanem a KEHOP, a GINOP és a TOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a GINOP, a TOP és a KEHOP által elért hatást.
ad 2: A 1349 PJ-os referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ-hoz képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel.  Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig.