Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel:

2.1 A TOP szövege nem határoz meg konkrét energiahatékonysági célt, csak az indikátorok célértékeiből lehet következtetni arra, hogy 0,8 PJ-nyi primer energiát szeretnének megtakarítani A 2023-ben elérhető 0,8 PJ-nyi primer energia-megtakarítás csekélynek tűnik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉes) nemrégiben társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének fényében, amelynek 6. oldalán  egy táblázat szerint már 2020-ra 1,6 PJ-nyi megtakarítást lehet elérni a középületek hatékonyság-növelésével.

Javaslat: A TOP a középületek energiahatékonyságában 2020-ra a NÉeS-ben megjelölt 1,6 PJ beavatkozási terület-arányos mértékét jelölje meg célként

 

2.2 A TOP-ban többször megemlített, a Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf.  A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent.

 

2.3  A TOP 105. és 206. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2012-es 1349 PJ-os referencia-értékről 2023-ra 1348,2-re csökkenjen a primer energiafelhasználás. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére:

ad 1: Nemcsak a TOP, hanem a GINOP és a TOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a TOP, a GINOP és a KEHOP által elért eredményeket.

ad 2: A referencia-érték és a cél közötti különbség nagyon alacsony a középületek energiahatékonysági potenciáljához és a NÉeS által tervezett megtakarításokhoz képest.  Ezt kifejtettük már a fenti 2.1-es pontban.

ad 3: Az 1349 PJ-os a referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ primer energiafogyasztási szinthez képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel.  Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig.