Módosuló állami támogatási szabályok
Az Európai Bizottság 2021. december 21-én jóváhagyta az éghajlat-, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló új iránymutatást (CEEAG).
Az iránymutatást hivatalosan 2022 januárjában fogadják el, és amint valamennyi nyelvi változat rendelkezésre áll, alkalmazni fogják. A tagállamoknak 2024-től kezdődően kell a meglévő támogatási programokat az új szabályokhoz igazítaniuk.
Az iránymutatások külön szakaszt tartalmaznak az épületek energiateljesítményére irányuló beruházásokat ösztönző támogatásokra vonatkozóan. A főbb változások a következők:
- Mostantól állami támogatás nyújtható olyan beruházásokhoz, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy megfeleljenek az energetikai minimum követelményeknek (minimum energy performance standard) mielőtt azok kötelezővé válnak (feltéve, hogy a tagállam pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be). Alacsonyabb támogatási intenzitás vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyekre a szabványok hatálybalépését megelőző 18 hónapon belül kerül sor.
- Támogatható beruházások: (1) az energiateljesítmény javítása, amely a primerenergia-szükséglet legalább 20 %-os (szakaszos felújítás esetén 30 %-os) csökkentését eredményezi, 2) a csak egyféle épületelem beépítésére vagy cseréjére vonatkozó felújítási intézkedések esetében a primerenergia-szükséglet legalább 10 %-os csökkentése, 3) új épületek esetében a primerenergia-szükséglet legalább 10 %-os csökkentése a nemzeti szintű NZEB-hez képest.
Az irányelv angol nyelven elérhető itt: Guidelines on State aid for climate, environmental protection and energy (CEEAG)
Az ETS-t és a Szociális Klímavédelmi Alapot érintő uniós tervek
Az Európai Parlamentnek a kibocsátás-kereskedelmi rendszerről és annak az épületekre és a közlekedésre való kiterjesztéséről szóló tárgyalási álláspontjának tervezete szerint a tagállamok 2027-ig kihagyhatnák a lakóépületeket és a közlekedést a rendszerből (az ETS rendszer 2025-ben kezdené meg működését). A kereskedelmi szereplőkre nem vonatkozik a halasztás, ők nem maradhatnának ki. Azoknak az országoknak, amelyek élnek a lehetőséggel, bizonyítaniuk kell, hogy továbbra is képesek teljesíteni kibocsátás-csökkentési célkitűzéseiket.
A terv célja, hogy leküzdje egyes uniós országok és a jogalkotók ellenállását, akik az új szabályok társadalmi hatásai miatt aggódnak, nevezetesen, hogy a CO2-ár megemeli a háztartások energiaszámláit. A tervezet támogatja a Bizottság javaslatát a Szociális Éghajlatvédelmi Alapról, amely az alacsony jövedelmű polgárok támogatását, kompenzálását segítené.
Az európai parlamenti előterjesztő nem csak azt követeli, hogy a bevételek 25%-át az Éghajlatvédelmi Alapra fordítsák, hanem azt is, hogy a fennmaradó 75%-os bevételt az adott tagállamban az Éghajlatvédelmi Alap kritériumainak megfelelően költsék el. A Szociális Éghajlatvédelmi Alapot a javaslat szerint az Európai Bizottság által javasoltnál egy évvel korábban (azaz 2024-től) kellene bevezetni.
