Bemutatták az új uniós klímatervet

A tegnapi napon az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére

Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését,

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.

Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.
A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.

A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.
A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.
Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_3541